Showing results by narrator "Mácsai Pál" in All Categories

"A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy egyperces novellát." Örkény István

A Tanar ur kerem (1916), a nepszeru magyar szerzo, Karinthy Frigyes (1887 - 1938) egyik elso regenye, amelyben valodi oszinteseggel es sok humorral mesel sajat iskolas eveirol.

E könyv írója nem tanítani akar, hanem tanulni, A könyvekből akar tanulni, melyeket előtte írtak a bölcsek és a beavatottak, az emberek életéből akar tanulni, az élet jeleiből, a betűből, az emberi szívből, a füvekből és az égi jelekből egyszerre. Mert mindez együtt alakítja az emberi sorsot.

A hangoskönyvünkbe válogatott elbeszélések a szerző már kiforrott, letisztult alkotói korszakában születtek. Hrabal legszívesebben gyermekkora egykori színhelyén, Nymburkban és a környező kerskói erdőben kutatja és találja meg közép-európai valóságunk mulandó szokásait, hagyományait, kiveszőben lévő embereit. Gyakorta groteszk és esendő, ám mindig szeretetre méltó csodabogarakat, akik az igazi emberséget hordozzák magukban.

Hangoskönyvünk történeteit a Lomha kaland című kötetből válogattuk, amely 1928-1937 között született írásokat tartalmaz. Ebben a majd tíz évben egyre inkább kiteljesedett Márai világa, egyre egyénibbé vált írói hangja. A novellákban megszólalnak az író halálig tartó töprengései szerelemről, titokról, elérhetetlen boldogságról, a személyes én történetéről.

A Halleluja - Oratorium balbulum című nagyszabású műre 2008-ban kaptunk megrendelést a Bécsi Filharmonikusoktól. Öt évig dolgoztunk csodálatos harmóniában Esterházy Péterrel, aki 2010-ben lett kész az alapszöveggel. Régebben a zeneszerzők bibliai témákból merítették az oratóriumok tartalmát. Esterházy egy szakrális témát választott, de világi nyelvezettel teremtett meg egy rá jellemző, sajátos stílust. Főszereplője a Próféta, aki dadogása miatt nem tudja megjósolni a jövőt. - Eötvös Péter.

A Tóték a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok. Hitem szerint az Őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat. A mű azt kérdezi, hogy véges-e vagy végtelen az elnyomottak tűrőképessége, és azt válaszolja: van ennek is végpontja, amelyen túl béketűrésünk elfogy, és föllázadunk. - Örkény István

Mi van a Maszat-hegyen túl? Varró Dániel újabb verses mesefolyama szerint a zord fjordok világa, ahol a skandináv és kelta folklór jellegzetes alakjai élnek: trollok, mocsári goblinok, orkok, hableányok és hablegények. Izgalmas, eseményekben és szójátékokban gazdag világ elevenedik meg előttünk. Mácsai Pál nagyszerű előadásában hallhatunk egy troll-legendát, egy finn minieposzt és egy Andersen-paródiát is.

A ​Túl a Maszat-hegyen című történet hőse, Muhi Andris nem is sejti, mire vállalkozik, mikor elindul a Maszat-hegyen túlra, hogy meglátogassa régen látott jó barátját. Maszat Jankát, Makula bácsit, Szösz nénét és a Maszat-hegy többi békés lakóját ugyanis nagy veszedelmek fenyegetik. A Partvis Attila vezette barbár takarítók több házban rajtaütésszerűen kitakarítanak. A gonosz Paca cár, a Maszat-hegyi trónbitorló pedig ördögi tervet eszelt ki, hogy az egész világot telepacázhassa.

Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Oz, a nagy varázsló. Dorka is tőle szeretne tanácsot kérni, hogyan juthatna vissza Kansasba Totó kiskutyájával együtt. Útja során három jó barátra is szert tesz: a bölcsességre vágyó, egyébként éles eszű Madárijesztőre, a magát gyávának valló, bátorságát mégis jó pár alkalommal bizonyító Gyáva Oroszlánra és a "szív nélküli" Bádog Favágóra, akinek bádogtestében érdekes módon mégis érző szív dobog.

Örkény István műveit a groteszk szemlélet és a sokszor anekdotikus, példázatszerű beszédmód teszi oly jellegzetessé. A szerző vallomása a groteszkről.

Örkény István gyermekeinek, Angélának és Antalnak szóló mese-leveleit ugyanaz a groteszk szemlélet- és elbeszélésmód, a logikailag össze nem illő bizarr, egyszerre nevettető és borzongató hatást keltő társítása jellemzi, mint más jól ismert alkotásait.

"Az Egyperces novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regényekkel, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. De nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr."

Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot.

Márai Sándor ékszer cizelláltságú írásai az élet legkülönbözőbb dolgairól szólnak, férjekről és nőkről, csillagról és angyalról, de leginkább az irodalomról és a műveltségről.

"KRÚDY GYULA EMLÉKÉNEK Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörösbajszú főpincérnek, az íróknak, s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt, s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt."

"Egyszóval felfedeztem, hogy az írás mágia. Mi a mágia? Hát igézet, varázslat. Keverék szóból, álomból, érzésből, bűvös jegyek egyvelege, melynek visszaható ereje van az életre, éppen úgy, ahogy az életnek szóalkotó ereje is van."

Ebben a kilenc egymáshoz kapcsolódó történetből álló nagyszerű regényben újra és újra megcsörren a mobil. Különös, ugyanakkor nem teljesen ismeretlen világ képei pörögnek előttünk, a valóság billen, határai elhomályosulnak. A mű mélyre ható kérdésekkel szembesít minket. Képesek vagyunk-e az internet és a személytelen információk világában a valóságot észlelni, azonosságunkat megőrizni? Daniel Kehlmann finom humora, intelligenciája ezúttal is lenyűgöző.

Örkény István életének derűs és drámai napjairól mesél Mácsai Pál hangján. Aki látta a mű színpadi előadását, az mostantól otthon is bármikor élvezheti hangfelvételről, aki nem, az a hangoskönyv-kiadást hallgatva megértheti, miért is arat estéről estére kirobbanó sikert évek óta.

A Csontbrigád különleges helyet foglal el Rejtő életművében: nem utánozhatatlan humora, hanem - a többi írásában is tapasztalható - mély humanitása a regény meghatározó hangja. Egy, a barátjáért önmagát feláldozó katonatisztet idegenlégiós haláltáborba küldenek. A hely megrendítő víziója a későbbi haláltáborok atmoszférájának. A személyiségüktől és reményeiktől megfosztott áldozatokat, azaz a Csontbrigádot a főhős végül átvezeti az Ajtón, Amely Nem Vezet Sehova, hogy eljussanak a megtalált igazsághoz és az élethez.