Résultats de "Magda Szabó" dans Toutes les catégories

Abigail, the story of a headstrong teenager growing up during World War II, is the most beloved of Magda Szabo's books in her native Hungary. Gina is the only child of a general, a widower who has long been happy to spoil his bright and willful daughter. Gina is devastated when the general tells her that he must go away on a mission and that he will be sending her to boarding school in the country. She is even more aghast at the grim religious institution to which she soon finds herself consigned.

Una historia en homenaje a la amistad, de una calidad humana extraordinaria. Magda Szabó relata en La puerta su relación con Emerenc Szeredás, la fascinante heroína de esta novela. Si bien la fuerte personalidad de Emerenc cohíbe en un primer momento a la escritora, poco a poco se irá desvelando como un ser extraordinario: bondadosa, ejemplar y a la vez severa, representa el esfuerzo del ser humano por vivir una existencia digna y que sirva de ayuda a otros. No obstante, nunca acepta nada a cambio y prohíbe terminantemente que nadie cruce la antecámara y penetre en su casa y su intimidad.

Az Ókút Szabó Magda gyermekkoráról szól, az őt ért hatásokról, elsősorban szülei által. Mert úgy érzi, nem lett volna az, aki, írói vénával megáldott szülei nélkül, akik már korán megtanították az írás és olvasás szeretetére, művészetére.

Az őz, megjelenése idején - 1959-ben - úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta 42 nyelven olvasható. A regény egyetlen hatalmas belső monológ. Szabó Magda bravúrosan formálja meg hősét, annak démoni alakját, melyet Für Anikó hiteles átéléssel közvetít.

Bárány Boldizsár nagy utat jár be, a másokkal mit sem törődő, iskolakerülő, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér.

A bibliai rész szerint az Úr azt kívánja Ábrahámtól, engedelmessége és tisztelete jeléül áldozza fel neki Izsákot, a fiát. Ábrahám megszakadó szívvel már-már megteszi, de Isten kegyelme elhárítja a gyilkosságot, az apa nem kényszerül rá. Az én regényemben az én Izsákjaim azt érzékeltetik, csak a saját istenükért hajlandók odaadni az életüket, s nem vállalják, hogy családi döntés szabja meg, mi a neve az áldozatkérő istennek, aki-ami eszmének vagy ideológiának is nevezhető.

Szabó Magda Alvók futása című, 1967-ben megjelent, első elbeszéléskötetében, melyből hangoskönyvünk történeteit válogattuk, megrendítően ismerős és egyben ismeretlen világ tárul elénk. Miközben a rá jellemző módon, mélyre hatoló pszichológiai érzékkel elemzi a gyerekek, szülők és az öregek együttélésének problémáit, mi olvasók, illetve hallgatók szorongatóan izgalmas kapcsolatok részeseivé válunk.

Szabó Magda, már nyolcvanadik életévén túl, 1999-ben emlékidéző művel bűvölte el olvasóit. A Mézescsók Cerberusnak című könyvének elbeszéléseiben gyermekkorát, rokonai, szerettei alakját idézi meg, régi történeteket elevenít fel.

A Csigaház, Szabó Magda első prózai művének kézirata az írónő hagyatékából került elő. A helyszín Bécs, 1939. A fiatal Júlia Budapestről menekül ide és abban reménykedik, hogy szerelmi csalódása után itt nyugalmat és menedéket talál. Ám újabb szerelmi háromszögek formálódnak, a Burgon pedig már horogkeresztes zászló leng, a politikai helyzet is nyugtalanító. A biztos kézzel megírt történetet hallgatva, nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára a szerző.

Szabó Magda Mézescsók Cerberusnak című könyvének elbeszéléseiben - melyek közül e négy novellát, csakúgy mint korábban A muranói hattyú című hangoskönyvünk anyagát is, válogattuk - gyermekkorát, rokonai, szerettei alakját idézi meg. A múltidézés varázslatában családi titkokra is fény derül, így a címadó novellában például arra, hogyan sikerült a soha meg nem adott kölcsönök okozta űrt feltöltenie az édesanyának. A szerző gyönyörű nyelvezetével, lebilincselően izgalmas mesévé szelídítve ragadja magával az olvasót illetve a hallgatót.

Szabó Magda az Alvók futása című kötetéből válogatott történeteit hallgatva úgy érezzük magunkat, mintha egy zegzugos labirintusban bolyonganánk, ahol minden fordulónál más-más alakokkal találkozunk.

Szabó Magda derűs, bensőséges hangvételű történetekben emlékezik vissza boldog gyerekkora csillag- és gyertyafényes karácsonyaira, amikor még a kertben álló hóember is kapott ajándékot. Két tündér gyermekeként akkor tanulta meg, hogy az az igazi ünnep, amikor ad az ember abból, ami az övé, annak, akinek nincs. Gyönyörű, a múlton és jövendőn végig ívelő sejtelmes, már-már misztikus történeteket is hallhatunk, melyek a karácsonyt, mint szentséget éneklik meg.

Írisz királynő fia, Lala más, mint a többi tündérgyerek, hiszen a tündérgyerekek valamennyien gondtalanok és elégedettek. Lala viszont kiváncsi, és olyan kalandokba keveredik, amikkel alaposan felforgatja Tündérföld békéjét. Aki végighallgatja a bonyodalmakat, amelyek Aterpater, Írisz királynő, Amalfi kapitány, a kis Gigi és Csill körül támadnak, megérti Lalát, aki nem rossz tündérgyerek - csak éppen más.